Zsila Sándor: Szellemes képek (2019. január 14 - február 15.)

S  Z  E  L  L  E  M  H  A  T  Á  R

Van úgy, hogy egy-egy alkotó nem illik bele egyetlen előregyártott skatulyába sem, azonban tevékenysége során gondosan kiismeri a közöttük vezető utakat.

Zsila a valóságban és képletesen is gyakorta jár a határmezsgyéken.

Erdőt, mezőt, vizet ismerő fényképész. Úgy készül a természetbe - mondja - mintha templomba indulna.

A fotográfiához köthető bármely tevékenységét a hajdani fotóklubok csupaszív amatőrjeinek átható lelkesedésével, ugyanakkor a professzionalisták tapasztalatával és nyugalmával űzi.

Olyan mély, konzervatív alapokon nyugvó képalkotó, akiből mégis könnyedén bukkannak elő váratlan, újszerű technikai és képi megoldások.

A közel negyven évnyi fotográfiai tevékenységének túlnyomó részét a természetfényképészet töltötte ki. Aki végigköveti ezt a pályát, annak feltűnik a törekvése a növényi és állati világ jelenségeinek hűséges, ezzel együtt egyre magasabb esztétikai igénnyel történő ábrázolására.

Tevékenységének sikerét pályázati díjak sokaságán túl az is jelzi, hogy tanítványai közül számosan váltak sikeres természetfotósokká. Tanfolyamain a természetfotográfia spektrumánál sokkalta szélesebben érinti a fényképészet elméleti és gyakorlati kérdéseit.

Annak a generációnak a tagja, amelyiknek a tudása még az ortodox analóg technikán fejlődött és kristályosodott ki. Ennek folyományaként a saját magával, illetve a tanítványaival, vagy az általa zsűrizett képekkel szembeni elvárásai is ezeknek a komoly normáknak megfelelően alakulnak.

Felfedező, újító, másokkal konzultáló képcsináló, aki a felvételezés előkészítésétől az utómunkálatok utolsó fázisáig kísérletezik az megszokottól eltérő, analóg és digitális megfejtésekkel.

Olyan fotográfus, aki számára a néző öröme legalább olyan fontos, mint az alkotásé magáé.

A Természettudományi Múzeumban nemrég megrendezett - és azóta az ország számos kiállítótermében bemutatott - kiállításán is felfedezhetők voltak azok a tendenciák, amelyek a természetfényképezés határvidékeiről a fotóművészeti galériák irányába mutattak.

Csala Károly már 1999-ben ezt írta róla a Népszabadság hasábjain:
"Amit ad: nem egyszerűen természetfotó, hanem minden darabjában - természeti tárgyú - képművészet."

Zsila színkezelése, körültekintő bánásmódja a képelemekkel, sokak számára tananyag lehet. Ő azonban másik célt is kitűzött a maga és képei számára. A "Kép a nappali falára" jelmondata esetében úgy értendő, hogy alkotásait ki szeretné vinni a múzeumok, galériák fehér falú doboztermeiből, és a lakóterek szerves részeként szeretné látni és láttatni azokat.

Az Artphoto Galéria falaira kreált új kiállítása a "Szellemes képek" a valóság és a képzelet határán játszik. A többszörös expozícióval készült, különös érzetet keltő képek látványilag és gondolatilag is elemelnek bennünket a rögvalóságtól. Néhol a képrészletek - két expozíció közötti elmozdulása következtében mutatkozó különbségét -, másutt a színek szürkeskálára vagy kétszínűre történő redukálását választotta kifejező eszközként. Képein egyszerre látszik a felismerés és a megvalósítás öröme, a sokdimenziós érzések 2D-be konvertálásának eufóriája.

Zsila Sándor és munkássága skatulyába sorolásához ez a tárlat nem ad segítséget. Fotográfiai szellemiségének megismeréséhez viszont mindenképpen.

Gáti György

KAPCSOLAT

 Artphoto Galéria
Bp., 1119 Bartók Béla út 30.
Tel.: +36209381711

  Nyitvatartás:
H-Sz-P: 15-19 óráig, illetve előzetes bejelentés alapján

  Megközelíthető:
a 4-es metróval, 56-os, 19-es, 41-es, 47-es, 49-es villamossal, 7-es, 107-es, 86-os autóbusszal.